Már megint 
a fejemen pörgök!

Nőnek lenni nem könnyű. Helyét nagyon kereső harminc körüli nőnek lenni még nehezebb. Ha te sem tudsz éjszaka aludni, az agyad azt mondja hogy kling-kling-kling, akkor gyere ide nem túl komolyan venni a mindennapi őrületet, és éjszaka is olvasni a végtelen összevisszaságot, amit élet néven mindannyian összehordunk. 

 

“Na mi van kisanyám?!” - fogad az egyik legjobb barátnőm akihez rohanok egy kávéra. Ő elmondja hogy megkérték a kezét, én meg épp a húszezredik pofáraesésem, a karrierbeli krízisem, vagy épp az aktuális katasztrofális szituációmat festem le neki a szavaimmal. (Nyugi, már megszokta, hogy velem MINDIG történik valami.) Akkor jött az ötlet, hogy ha már egyébként is írással foglalkozom, mi lenne ha ezt végre a saját magazinom keretein belül tenném meg anélkül, hogy határok közé lennék szorítva. 

 

A Kisanyám én vagyok. Szeretnék olyan értéket teremteni a világban, ami túlmutat a felszínes kapcsolódásokon, az ítélkezésen, vagy azokon a materiális dolgokon, amikhez túlságosan ragaszkodunk. Ahogy Feldmár András mondta: “Én nagyon pozitív ember vagyok, bár tulajdonképpen pesszimista. De én olyan pesszimista vagyok, hogy ha a legrosszabb nem következik be, akkor én már rettenetesen örülök”.  Ezen a szemléleten alapul ez a magazin is. Támogató erő, szemléletformáló, lelki támasz, ventillációs terep, és valami amit nem koszol be a világ felületes sekélyessége. 

 

Művészetterapeuta tanulóként tapasztaltam csak meg igazán, milyen szemléletmódváltással bír a közösség, mekkora ereje van, és micsoda sorsok vesznek körül minket nap mint nap. Hogy mennyi mindent tudunk adni egymásnak, mennyit tudunk segíteni már azzal is, ha humorosan tálaljuk a problémákat és nevetünk a nyomorunkot. Mert nyomorunk bizony van, és mindenkinek más, de egyformán nehéz. 

 

A klasszikus női témákon túl, például hogy mi a horoszkópod, mennyire menő a ruhád hol vetted? Vagy hogy milyen árnyalatú a rúzsod, én arról is szeretnék veled beszélgetni, hogy milyen titkokat rejt egy-egy művészeti alkotás, mi a pszichológiai háttere, neked mi a pszichológiai háttered és úgy egyáltalán, mégis mi ez az életnek nevezett nyüzsgés?! 

 

Szóval tarts velem, legyünk őrültek, mondjuk ki amit gondolunk, vitassuk meg a fontos témákat, sírjunk ha kell, csináljunk viccet a rossz dolgokból és nevessünk rajtuk. Csak tanuljuk meg végre, hogy egyszerűen semmi sem egyszerű, és tulajdonképpen annyira gáz minden, hogy már semmi sem gáz.